Magyarország ivóvizeinek minőségi jellemzését az MSZ 12749:1993 szabvány rendelet határozza meg, amely elérhető innen: http://www.kozold.hu/viz/ivoviz/

Ezeknek a szabványoknak a betartásához mintavétellel tudnak alapot szolgáltatni. A magyarországi mintavételi helyekről szintén a fenti weboldal ad tájékoztatást.

Ezen mérések alkalmával végzett vizsgált jellemzőkről az alábbi weboldalon találhatunk bővebb információkat: http://www.kozold.hu/letoltes/viz/vizsgalandojellemzok.htm

Kiemelendő például az oxigénháztartás jellemzőit, a mikrobiológiai jellemzőket valamint a szerves, szervetlen és toxikus anyagokat tartalmazó csoportok, ezek minősége alapján nagy biztonsággal megállapíthatjuk, hogy az adott ivóvíz mennyire szennyezet, mennyire alkalmas tiszta vízként való fogyasztásra.

Ezen vizsgálatok eredményeinek értékelésekor fontos tudnunk, hogy milyen jelzések milyen minőségre utalnak, erről az alábbi táblázatból szerezhetünk tudomást:

Az aktuális vízminőség ellenőrzések eredményéről a http://www.vizmuvek.hu/ oldalon szerezhetünk tájékoztatást, ezeket az adatokat a fent felsorolt táblázatokkal összehasonlítva megtudhatjuk, milyen is a magyarországi ivóvíz minősége.

A különféle vegyi üzemek rengeteg különféle erősen mérgező és rákkeltő anyaggal szennyezik természetes vizeinket.

Ezek közül kiemelendő a PVC, valamint papíripari gyárak klórszennyezése, mivel ezek az üzemek bocsájtják ki a legtöbb klórtartalmú vegyületet, a papírgyáraknál például a fehérítésre használt klór, vagy a PVC esetében a gyártás mellékterméke az, ami jelentősen szennyezheti ivóvizeinket.

Az előírásoknak nem megfelelő illetve illegális szemétlerakókból is jelentős mennyiségű szennyezőanyag áramlik a talajvízbe, amely ezután bekerülve Magyarország vízhálózatába nagy károkat okozhat. Ezek között megtalálhatóak a különféle savak, szerves méreganyagok, nehézfémek és még sokféle egyéb anyag.

Az ívóvízhálózat vezetékeiből is kerülhetnek szennyeződések a csapvízbe, az elöregedő illetve nem megfelelően karbantartott csövek anyagainak beoldódásával. Különösen ott fordulhat elő ez a probléma, ahol lágy, savas vizet tudnak kinyerni a természetből, ugyanis ez a típusú víz oldja legjobban a különböző vízvezetékek falát.

A legveszélyesebb ilyen szempontból, ha az ivóvíz ólomcsövön halad keresztül, ugyanis az ólom erősen rákkeltő anyag. Ezt a típusú csövet ezüstszürke színéről ismerhetjük fel. A legtöbb helyen olcsósága és könnyű felhasználása miatt (ugyanis az ólom könnyen hajlítható, akár még késsel is vágható) mégis ezt a csőtípust használják. Bár az Európai Unió elég körültekintően kezeli ezt a kérdést, előfordulhatnak mégis olyan szabályozások, amik nem biztosan elég szigorúak, például az ivóvíz nitrát tartalmára vonatkozó szabályozás, ami 50mg / liter nitráttartalmat enged meg.

A legtöbb orvos például ezt a küszöbértéket magasnak tartja, különösen a kisgyermekek és csecsemők számára, ugyanis szerintük ennek a fele lenne a legbiztonságosabb, mivel a gyenge immunrendszerű kicsik testében komoly károsodásokat okozhat a nem megfelelően tisztított és kezelt ivóvíz. A nitrát a szervezetben nitritté alakul, ami a vérben elősegíti a hemoglobin oxidációját, ami köztudottan a szervezet oxigénellátásáért felelős, és a kisgyermekek szervezete még nem képes ezt megfelelő mértékben korrigálni, ezért könnyen meg is fulladhatnak, tehát veszélyes lehet számukra az ilyen típusú ivóvíz fogyasztása.

Belátható tehát, hogy érdemes odafigyelni a megfelelő tisztaságú ivóvíz előállítására, és ezért már nem csak a vízszolgáltató tud tenni lépéseket, hanem mi is, különféle víztisztító készülékek használatával.